www.fvvszsz.tuti.hu
Fővárosi Villamos Vasutak Szakszervezet
A szakszervezetek legfőbb és egyúttal kizárólagos joga a kollektív szerződés megkötése. Tehát semmilyen más a Munka Törvénykönyve szerint szakszervezetnek nem minősülő szervezet nem jogosult a munkavállalókra kiterjedő hatállyal kollektív szerződést kötni, de nem jogosult erre az üzemi tanács sem. A kollektívszerződés megkötésére való jogosultság azonban a szakszervezetek számára sem korlátlan. A szerződéskötési jogosultság szabályait a Munka Törvénykönyve külön szabályozza, tehát csak az ott meghatározott keretben köthető, (részletesen a kollektív szerződésnél)
A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül is szakszervezet létre-hozásara. Ezt mondja ki a Munka Törvénykönyvének 19. paragrafusa. Ha tehát a munkaszervezeten belül is létrehozható szakszervezet, akkor azon kívül is. Az Egyesülési törvény önmagában is garantálja a szakszervezet alakításának szabadságát, ami magába foglalja mind a munkaszervezeten belüli mind az azon kívüli szakszervezet alakításának a lehetőségét. A Munka Törvénykönyvébe iktatásának a jelentősége azért lényeges, mert a gyakorlatban többször előfordult már vita, hogy a munkahelyen kívül megalakított szakszervezet jogosan működik e a munkaszervezeten belül, így nem kifogásolható, ha a megalakult szakszervezet székhelyéül egy munkahelyen kívüli cím szerepel.
A szakszervezet joga, hogy a munkaszervezeten belül szerveket (pl. alapszerveket, csoportokat) működtessen és ezek működésébe tagjait bevonja. A szakszervezet joga az általános érdekképviselet, vagyis, hogy a szakszervezeti tagságuktól függetlenül, valamennyi munkavállalót anyagi, szociális, kulturális, valamint élet és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben a munkáltatóval szemben, illetve állami szervek előtt képviseletüket meg valósítsa. Tehát ha a szakszervezeti tisztségviselő a munkaviszonyt érintő körben a munkáltatóval tárgyalásokat folytat, ez nem csak a szakszervezeti tagok, hanem valamennyi munkavállaló érdekében történik.
Az általános érdekképviseleten túl, a szakszervezetet megilleti a jogi képviselet lehetősége. Ez azonban már csak a szakszervezet tagjaira terjed ki. így tehát a szakszervezet jogosult tagját meghatalmazása alapján élet vagy munkakörülményeit érintő kérdésekben a bíróság, más hatóság illetőleg egyéb szervek előtt képviselni. Ez biztosítja a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot is.
A munkavállalói érdekvédelemre tekintettel a szakszervezet jogosult a munkál tatónál a munkakörülményekre vonatkozó szabályok betartását, a jogszabályok megtartását, ezek között is elsődlegesen a Munka Törvénykönyvében rögzítetteket, mert hiszen ezek vonatkoznak első sorban a munkaviszonyra, de a többi felsorolt jogszabályt is, ha azok a munkaviszonyt érintik, ellenőrizni. A jogszabályi körbe a kollektív szerződés is beletartozik, tehát azok szabályainak a betartását is jogosult a szakszervezet ellenőrizni. Az ellenőrzési joggal összefüggésben a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról tájékoztatást kérhet a szak szervezet, a munkáltató pedig a tájékoztatás adását nem tagadhatja meg.
Az ellenőrzéshez tartozik az a szakszervezeti jogosultság is, hogy a feltárt hibákra a végrehajtásért felelős szervek figyelmét felhívja. Amennyiben ezek a szervek a felhívásnak nem tesznek eleget, a szakszervezet jogosult ezek kiküszöbölésére megfelelő eljárást kezdeményezni. A megfelelő eljárást nem lehet felsorolni, azt az eset körülményei határozzák meg. Ilyen lehet a munkavédelmi felügyelőnél kezdeményezett eljárás, szabálysértési eljárás, sőt esetlegesen a büntetőeljárás is. Ha a szakszervezet ilyen eljárást kezdeményezett, akkor az azt lefolytató szerv a szakszervezetet az eljárás eredményéről tájékoztatni köteles.
A szakszervezetek a munkavállalók saját szabad elhatározásukból létrehozott érdekképviseleti, illetve érdekvédelmi szervei, melyek létrehozását a szervezkedési szabadság elve alapján az Alkotmány, majd külön törvényként az Egyesülési törvény és a munkavállalók vonatkozásában a Munka Törvénykönyve biztosítja. Tagja lehet minden munkavállaló, de tagja maradhat a munkaviszonyból átmenetileg kikerült, valamint nyugdíjas is. A szakszervezet működhet önállóan, de csatlakozhat területi és országos szövetségekhez is.
A Munka Törvénykönyve biztosítja a szakszervezet részére, hogy bármilyen munkaviszonnyal összefüggő, gazdasági vagy szociális kérdésben a munkáltatóhoz fordulhat tájékoztatásért. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedéseinek indokolását nem tagadhatja meg. A tájékoztatáson felül az a jogosultság is biztosított a szakszervezet részére, hogy álláspontját, véleményét a munkáltató val bármikor közölje és a munkabéke megóvása érdekében konzultációt kezdeményezzen.
A törvény tehát egyik oldalról kötelezően előírja a munkáltató részére a szakszervezetekkel való együttműködési kötelezettséget, a másik oldalról a szakszervezeteknek egy kezdeményezési jogot biztosít, hogy az érdekvédelem és a munkabéke tekintetében tevékenykedjen.